Térkép - Bakuriani (Bak’uriani)

Bakuriani (Bak’uriani)
Bakuriani (kartvéli írással: ბაკურიანი) városi jellegű település Grúzia Szamche-Dzsavaheti régiójában. A grúz fővárostól, Tbiliszitől 180 km-re nyugatra, Bordzsomitól 30 km-re található, 1700 m körüli tengerszint feletti magasságban. A település a Trialeti-hegység északi oldalán, a Borzsomi-völgyben helyezkedik el. Elsősorban télisport lehetőségeiről ismert népszerű grúz hegyi üdülőhely. Állandó lakossága 2014-ben 1879 fő volt. A település a Borzsomi–Bakiruani közigazgatási egység része. A települést Borzsomiból közúton és villamosított keskeny nyomtávú vasúton lehet megközelíteni. Afő gazdasági tevékenységet a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások jelentik, de a településen egy andezitbánya is működik. A település Borzsomival közösen pályázott a 2014-es téli olimpiai játékok rendezési jogára, de a pályázat sikertelen volt.

Már a cári időszakban is kedvelt üdülőhely volt, a cári család gyakran üdült ott, erre a célra palotát is építettek, mely máig fennmaradt. II. Sándor cár 1871-ben ajándékozta a Borzsomi-völgyet testvérének, Mihail Nyikolajevics Romanov orosz nagyhercegnek. Ezt követően a település és a térség gyors fejlődének indult, a turistákat abban az időben a hegyvidéki táj mellett a közelben felszínre hozott ásványvíz is vonzotta. 1898-1901 között építették fel a Borzsomi-Bakiriani keskeny nyomtávú vasútvonalat, melyet a szovjet időszakban villamosítottak.

1902-1910 között magashegységi botanikus kertet építettek ki Alekszandr Fomin vezetésével, ez ma a Grúz Tudományos Akadémia botanikus kertje. A 20. század elején jelentek meg az első síelők is. A téli sportok az 1930-as évek közepén öltöttek tömeges méreteket, amikor 1935 januárjában síiskola nyílt Bakurianiban. A kezdeti időkben főként a Kaukázusi Ipari Főiskola (ma: Tbiliszi Műszaki Egyetem) diákjai járták a környékre síelni.

Bakuriani az egyik legfőbb síközponttá vált a Szovjetunióban. 1950-ben nyílt meg az első, 45 m-es síugró sánc, majd ezt követte később egy második, 75 m-es sánc. 1951-ben kiránduló központ nyílt Bakurianiban. Napjainkban több sípálya és felvonó működik. A legmagasabb sípálya a 2200 m-es Mohta-hegyen van. Az utóbbi időben a nyári hegyi turizmus is fejlődött.

 
Térkép - Bakuriani (Bak’uriani)
Térkép
Google Föld - Térkép - Bakuriani
Google Föld
Nokia (vállalat) - Térkép - Bakuriani
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Bakuriani
OpenStreetMap
Térkép - Bakuriani - Esri.WorldImagery
Esri.WorldImagery
Térkép - Bakuriani - Esri.WorldStreetMap
Esri.WorldStreetMap
Térkép - Bakuriani - OpenStreetMap.Mapnik
OpenStreetMap.Mapnik
Térkép - Bakuriani - OpenStreetMap.HOT
OpenStreetMap.HOT
Térkép - Bakuriani - OpenTopoMap
OpenTopoMap
Térkép - Bakuriani - CartoDB.Positron
CartoDB.Positron
Térkép - Bakuriani - CartoDB.Voyager
CartoDB.Voyager
Térkép - Bakuriani - OpenMapSurfer.Roads
OpenMapSurfer.Roads
Térkép - Bakuriani - Esri.WorldTopoMap
Esri.WorldTopoMap
Térkép - Bakuriani - Stamen.TonerLite
Stamen.TonerLite
Ország - Grúzia
Grúzia zászlaja
Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) egy állam Kelet-Európában, a Fekete-tenger keleti partján. A mintegy 3,7 milliós népességű ország demokratikus, félelnöki köztársaság. 1922-től 1991-ig a Szovjetunió egyik tagállama volt, ma az Európa Tanács, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, a WTO tagja és integrációra törekszik az Európai Unióval, valamint a NATO-val.

A grúz kultúra gazdag és ősi gyökerei háromezer évre nyúlnak vissza az időben. A bor termelése Grúziában a történelem előtti időkben kezdődött, és máig az ország gazdaságának fontos részét képezi. Az ország évezredeken keresztül nagyhatalmak határvidéke volt, a grúz nép mégis fennmaradt, sőt a 12. század környékén Grúzia maga is regionális nagyhatalmi státuszra tett szert. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
GEL Grúz lari (Georgian lari) ₾ 2
ISO Nyelv
AZ Azeri nyelv (Azerbaijani language)
KA Grúz nyelv (Georgian language)
RU Orosz nyelv (Russian language)
HY Örmény nyelv (Armenian language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Azerbajdzsán 
  •  Törökország 
  •  Örményország 
  •  Oroszország